A korábbi postomban már több ponton is érintettem a gyémántokat. Volt szó a változatos csiszolásáról, kiemelkedő keménységéről, és az eljegyzési és esküvői gyűrűkben kialakult egyéni pozíciójának okairól. Mindezek eredményeképpen sokan eljutnak odáig, hogy elhatározzák, hogy igenis gyémántot szeretnének, de nincs fogalmuk az árakról, a minőségekről, a különbségekről, és nem mernek egy jelentős összeget megfelelő rálátás nélkül elkölteni. Ebben próbálok egy kis segítséget nyújtani.

Tény, hogy a drágakövek világa nem csak azok árnyalt sokféleségük miatt válik misztikussá, de egy szakértő számára sem egyértelmű első ránézésre, hogy mit tart a kezében

(csipeszében). Ahhoz, hogy egy drágakőről pontosat és helytállót lehessen mondani, ki kell foglalni az ékszerből (mely annak legtöbb esetben roncsolódásával jár), drágakő vizsgálati labor eszközök szükségesek, melyek nem számítanak gyakori felszerelésnek egy komolyabb ötvös műhelyben sem, és hozzáértéssel, naprakész ismeretekkel kell rendelkezni. És még így sem biztos az eredmény, mert nap mint nap új és új módosítási eljárásokat fejlesztenek a drágakövek “javításához”, és az optikai tuning ugyan eladhatóbbá teszi a köveket, de az értéküket lecsökkenti. Ennek eredményeképpen én magam sem merek drágakövet vásárolni akármilyen forrásból.

Szerencsére a gyémánt témakörében nagyon szigorú a rendszer, és árnyalt spektrumon kapnak a kövek besorolást, amelyek elvileg a világ minden pontján ugyanazt jelentik. Így tehát a gyémántok közt, és kizárólag ezek közt, az átlagember is képes különbségeket tenni a tanúsítványok segítségével.

A gyémántok értékét és minőségét már jó ideje a “4C” alapján határozzák meg. A 4db C a: -Cut (csiszolás), -Clarity (tisztaság), -Colour (szín), és -Carat (tömeg) információi. Ezek a gyémántok minőségét nagyjából már meghatározzák, noha van igen sok egyéb információ, melyek hasonló fontosak lehetnek még, de erre csak akkor térek ki, ha kérdés merül fel.

A 4C közül 2-vel lehet jobban játszani, hiszen a megrendelő rövidesen meghozza a döntést, hogy milyen formájú követ szeretne (Cut) /bár ez a C mást is jelez, de ez már a többlet információ/, és milyen méret fér a pénztárcájába, vagy passzol az adott ékszerhez (Carat).

Marad a szín és a tisztaság. Noha a spektrum nagyon finom, és a gyakorlatlan szem nem veszi észre a szomszédos kategóriák közti különbségeket, ezekkel hosszan lehet zsonglőrködni mégis, hogy az árak változzanak. Azért az fontos tudni, hogy ezek nem csak áralkotó információk, de az ékszer szempontjából, szépsége, tartóssága, javíthatósága és hasonló oldalról komoly megfontolást igényelhetnek.

A szín kevésbé problémás. A skálát is könnyű felfogni. A “D” szín a legfehérebb, majd “E,F,G,H…” megyünk a sárgább színek felé. A megfelelő gyémánt lámpa, vagy természetes fény nélkül, ezeket a felsorolt kategóriákat nagyon nehéz megkülönböztetni. Egy D színt már extremitás, és ennek megfelelően különösen drága, nem a szépsége miatt szokás választani, hanem mert a legjobbat akarjuk. A legtöbb jó minőségű ékszerben F-H szín van, ami még szép fehér, de értelmes árkategóriában mozognak. Az I-J már kompromisszumos, de a legtöbben még nem látják a sárgás árnyalatot meg bennük. K-M-ig már kezdjük érezni, hogy sárgásodik a kő, de nem vészes. Bezzeg az ár zuhan. A szín aztán eljuthat olyan kategóriákba, melyek egyértelműen sárgásak, de még nem vérbő sárgák, mert azok már “fancy colour” -nak számítanak, azaz nem a színtelen egy árnyalata, hanem azt már a színéért keresik. A különleges gyémánt színekről most nem beszélnék, mert az is nagy témakör.

Lássuk akkor a tisztaságot. Ez már fontos tényező. Itt úgy határozzuk meg, hogy a legzárványosabbat P3,P2,P1 számozással jelöljük ahol a 3-as a legrosszabb. Fénytelen, szabad szemmel is jól látható zárványokkal teli kő az ilyen. Aztán jönnek az SI-k (Small Inclusion vagy Slightly Included). SI3,2,1. A 3-as még észrevehetően zárványos, a 2-es már kevésbé, az 1-esben már nagyon nehéz észrevenni a zárványt szabad szemmel. Innentől VSI-k jönnek (Very Small Inclusion) VSI2, VSI1. Itt már nagyon szép kövekről beszélünk, amiben csak nagyítóval lehet felfedezni a zárványt, és azt is bonyolult. A VVS kövek már különösen tisztának számítanak, és a legtisztábbat “IF” jelöléssel (Internally Flawless) látják el. Átlagos ékszerekbe az SI köveket alkalmazzák, a VSI-t használjuk mi a legtöbb esetben, amit már átlag felettinek érzek, és VVSI-ket akkor, ha valami különlegességet készítünk. Az IF már extrém áron van, de sokan a tökéletességet keresik, és nem ritka, hogy valaki ilyent szeretne.

Ezek csak adatok. Viszont a zárványok jelenléte nem csak a kő ragyogását tudja redukálni (SI kategóriától lefelé), de ha az ékszert hőigénybevételnek tesszük ki (javítás, átalakítás), akkor ennek mentén szét is pattanhat, amit aztán ember már össze nem növeszt, azaz tönkre megy a kő. Ilyen baleseteket pedig nem csak hő, de fizikai hatások (ütés, nyomás) is okozhat, azaz az általános használat. Tehát a zárványokkal csak óvatosan !!!

Minden esetre a kategóriák árban is meglátszódnak. Főleg 0.5-1ct felett. (1ct=0.2g). Vigyázat, az arany finomságát “K” betűvel jelölt karáttal mérjük, ahol a 100% 24 részre, 24 karátra van osztva. A drágaköveknél a karát “Ct” jelölést kap, és tömeget jelöl. Szakmabelieket is sokszor megkavar a hasonló elnevezés, és nem egy esetben látom az SI rendszertől eltérő Kt, C, sőt néha a gramm Gr jelölését is. Ezek hibásak.

A gyémántról (is) borzasztó sokat lehet még mondani. Igyekszem a lényeget összefoglalni. A kérdéseket viszont örömmel várom !