Az eljegyzési gyűrűkben a drágakövek központi szerepet kapnak. Régen kiemelkedő, korona szerű foglalatok voltak a jellemzőek, melyek mellett a gyűrű maga, már elég kevés egyéniséget hordozott, bár apró részleteiben igyekeztek akkor is egyedivé tenni. Mivel manapság világszerte ugyanez a klasszikus jelleg az uralkodó, a mai napig ezzel a stílussal azonosítják a jegygyűrűket. Magyarországon ez nem ennyire jellemző.

Azért nem ennyire jellemző a klasszikus formavilág Magyarországon, mert az embereknek nincs ízlésbeli igényük, és anyagi lehetőségük sem jelentős méretű drágakövet rendelni a gyűrűkben. A kisebb kőnek kisebb a mélysége, mely nem szükséges, hogy annyira kilógjon a gyűrű síkjából, tehát nem teszi szükségessé a magas, kiemelkedő foglalatot is. Hiszem és remélem, hogy hazánkban egészséges ízléssel rendelkező emberek laknak, akik örömmel adnak a nagy kő helyett egyéni formát, designt, szépséges hajló, organikus és ergonomikus formákat, melyek sokkal egyénibbek, de az egész életen át való hordás alatt is kényelmesek.

Mindezek ellenére a mai napig a legjellemzőbb a jegygyűrűkben az a jelleg, hogy van egy központi drágakő, mellett akár további apró kövek is sorakoznak, melyek szépen dekorálják, rajzolják a jellemző formát, terelik a figyelmet a fókusz felé, és többlet izgalmat visznek az alkotásba is.
Vannak ugyanakkor olyan változatok is a modern leány kérő gyűrűk esetében, melyekben gyöngy kerül középre, vagy egyszerűen nincs központi drágakő, hanem sokkal inkább a design az uralkodó -még akkor is egy filigrán ékszerről van szó- és a kis kövek jelenléte az egyetlen, mely a tradicionális vonalat jelzi.

Tehát nagyon sok és izgalmas gyűrű változat készül manapság, és ezért lehet minden korábbinál jobban személyes, egyéni gyűrűket tervezni, és alkotni.

A drágakövek vonalán a gyémántról és a korundokról (zafír, rubin) már beszéltünk. Számomra ők a fehér és a színes kövek legjobbjai, de nem mondanám, hogy ezek a legérdekesebb változatok. Amikor valaki színes drágakövet keres, én először azokról a színárnyalatokról faggatom, amelyek tetszenek neki, mert olyan sokféle drágakövet ismerünk (és fedeznek fel újabbakat folyamatosan), hogy szerte ágazóak a lehetőségek.

Régóta ismert, és kiemelt szerepű drágakő a smaragd, az opál, a topáz, gránátok csoportja, és sok más ékkő. A mély zöld smaragdot az erősen zárványos jellege alapján lehet könnyen felismerni, ami a kő érzékenységét és törékenységét is okozza. Közkedvelt világszerte, értékes, de jegygyűrűbe nem ideális. Az extrém tiszta változatok persze kevésbé érzékenyek, viszont az áruk is extrém.

Különlegesen szép és jó minőségű, habár némileg puha, és ütésre érzékeny kő a tanzanit, melynek ritkaságát az is adja, hogy kizárólag Tanzániában bányásszák. Azt mondják, hogy olyan színe van, amilyen a zafír SZERETNE lenni. 🙂

Nagyon szeretem az opálok ismételhetetlen sok színűségét, változatosságuk, szabad formájuk, egyéni különleges vonásaik. Hátrányuk, hogy figyelni kell rájuk puhaságuk és nedvesség tartalmuk megőrzése kapcsán. Jegygyűrűbe ezért nem olyan ideálisak, de megfelelő védelemmel alkalmazhatóak.

Én kedvelem a topázokat is, mert -ugyan sugárkezelésük miatt- olcsók, de elég jó minőségű kőnek számítanak. Jó fényük, elég jó keménységük van, és ugyan hasadni képesek, de megfelelő foglalatban és védelemmel nem kényesek. Ugyanakkor nagyobbakat is megengedhetünk magunknak, bankrablás nélkül is. Főleg kék árnyalatokban lelhetőek, de szép és különösen értékes az Imperial Topaz, mely arany barnás árnyalatú, vannak rózsaszín és színtele változatok is, és mivel közkedvelt kő, az utólagos kezelésekkel sokféle színnel és csiszolási formával próbálkoznak világszerte.

Én különösen kedvelem a fantázia csiszolt drágaköveket (melyek szokatlan alakzatokat öltenek), mert kilép a szokványos ékszerek formavilágából. Különlegességet és egyediséget hordoznak, és a kő formája alapot ad különleges tervezésű eljegyzési gyűrűnek is. A következő bejegyzésemben ezekről fogok pár gondolatot megosztani.