A színes drágakövekről a jegygyűrűben (II. rész) A zafír és rubin

Az előző részben már érintőfogást vettünk a drágakövek témáján, melyek központi szerepet kapnak az eljegyzési gyűrűkben. Az ékkövek világa viszont olyan nagyon szerteágazó, és olyan mélységei vannak, melyet képtelenség egy blogon belül átvenni. Mégis úgy gondolom, hogy ez egy nagyon izgalmas témakör, és legalább a jegygyűrűk szempontjából fontos dolgokat érdemesnek tartom megpendíteni.

A színes gyémántokról már szóltam, de nem fejtettem ki a színes drágakövek közül gyűrűbe alkalmas, és kedvelt változatokat.

Mi első sorban technikai oldalról közelítjük meg a drágaköveket (és az ékszereket), mert szeretnénk a választás során biztosítani a kevésbé egyértelmű vonásokat a gyűrűk (vagy más ékszerek) felépítésében. Tehát sokat beszélünk azok kopás állóságáról, allergén vonásairól, kényelméről, tartósságáról, értékállóságáról, mérhető optikai tulajdonságaikról. Számunkra is különösen fontos, hogy az eredmény szép, sőt elragadóan gyönyörű legyen, de nem erőltetjük rá a vevőre az ízlésvilágunkat, stílusunkat. Viszont igyekszünk a lehetőségek szerint a legjobb minőségű eredmény felé terelni a tervezést, hogy ne csak tartós ékszert, de tartós értéket teremthessünk, melyet aztán generációk fognak örömmel hordani.

A színes drágakövek közt nagy kedvenceim a korund változatok (pl.: zafír, rubin), mert a színes ékkövek közt kiemelkedő keménységűek, magas fénytörés mutatóval rendelkeznek (tudnak ragyogni is), nem tudnak elhasadni és nagyon sok szín árnyalatban fellelhetőek. Általában a kék színű zafírt ismerik széles körben, illetve a pirosat, amit rubinnak neveznek, de itthon nem igazán keresett. Emellett van még zöld, lila, narancs, rózsaszín, sárga, színtelen (amit gyémántok helyett is használnak, bár fénye olyan gyenge hozzá képest, és szennyeződve olyan mértékben lecsökken, hogy jegygyűrűbe nem tanácsolom), illetve létezik majdnem minden színből, de az én egyik kiemelt kedvencem a padparadsha szín, mely szingalézül lótuszvirágot jelent, és olyan rózsaszín és narancs közti árnyalatot jelöl, ami a legritkább a zafírok közt.

Egyébként is kedvelem a drágakő ritkaságokat, és különlegességeket, mint pl. a csillag zafírok (csillag rubinok). Ezekben a drágakő változatokban három “fény-szál” metszi egymást, és egy vándorló csillagként érhető tetten a drágakő belsejében. Ez az igen ritka fényhatás a kő mikroszkopikus rutil tűin létrejövő fénytörés eredménye, így a csillaghatású kövek többnyire átlátszatlanok, bár van az a különleges minőség, mely egyszerre áttetsző, és csillaghatású is. (Egyszer egy garnitúrához kerestem párban ilyen különleges minőségű követ, és 2.5 év kellett, hogy megtaláljam őket a világban.) Szóval ezek igen ritkák, de nagyon különlegesek.

A zafírokat tehát kedveljük változatosságuk és jó tulajdonságaik miatt. A színes kövek közt nem számítanak olcsónak, de a gyémántokhoz képest sokkal kevesebbe kerülnek. Mivel az eljegyzési gyűrűk inkább gyémántos ékszernek indulnak, így a színes központi helyre kerülő kő ugyanabban az árban sokkal nagyobb lehet ugyanabból a büdzséből, vagy sokat megspórolhatunk rajta. Persze a színe nem dzsóker mint a gyémánté, és így nem simul egy életen át való hordás közben minden egyes színvilágba, de valaki különösen szeret bizonyos színeket, és így akár előny is lehet a színes jelleg.

A zafírt legtöbb esetben kék színben keresik, és a kék (hideg) árnyalat nagyon jól harmonizál a fehér fémmel (bár a sárgát sem üti). Az így kialakuló elegáns összhatás évszázadok óta igen kedvelt, azaz nem egy pillanatnyi divat megfelelője, hanem kortalan, kipróbált esztétikumot hordoz.

A zafírok tehát nem csak technikai oldalról tanácsolt drágakövek a jegygyűrűk központi alakjaként, de esztétikai oldalról is kiemelkedőek, és töretlenül ez elsők közt vannak a népszerűségi skálán.